Január elsejétől változik az erdőgazdálkodási törvény, és - remélhetően - megszűnnek, vagy legalábbis visszaszorulnak a falopások!
Jelenleg a falopások az erdőkárok legjelentősebb tényezői!
Somogy megyében -óvatos becslések szerint - például az évi 100 millió forintot is meghaladja az erdőtulajdonosoknak okozott kár.
3 példa a falopás módjaira:
- A legnagyobb üzletszerű erdőirtások nem egyszer vagyontalanok felhasználásával történnek, ők azonban csak a "stómenek", a valódi elkövetők a háttérben maradnak.
A forgatókönyvek egyike:
Megvásárolnak erdőket olyan emberek nevére, akiknek nincs vagyonuk (pl.: hajléktalanok) és a nem véghasználati korú erdőket levágtak. Pl.: egy segesdi fakitermelésen két nap alatt ledöntöttek tíz hektárt! A büntetést azonban már nem lehet behajtani, hiszen a tulajdonos nem található, vagy vagyontalan. A szakmában jól ismert eljárást többek közt a Somogyi Erdészeti Igazgatóság vezetője ismertette.
- A csökölyi falugazdász körzetében is probléma a falopás. Jakab Úrnál 8-10 ember minden évben megjelenik ezzel a panasszal: "Belevágtak az erdőmbe, kivágták a fát!" Ismertté vált az eset, amikor "tévedésből" a szomszédjának a másfél hektáros akácát levágta egy erdőtulajdonos. Mint kiderült, szándékos volt, azonban a bíróságon azzal védekezett az elkövető, hogy nem tudta, hol a határ. Ha valaki "véletlenül" bemegy a szomszéd lakásába, ott jelentős kárt okoz: mondhatja-e azt, hogy csak eltévesztette az ajtót?
- Piriti Péter zselici erdőtulajdonos fáit sem véletlenül vágták ki:
Két hónapja elloptak körülbelül egy 200 köbméter fát és kidöntöttek egy jó csomót. Másfél-két millió forint a kár. Hivatásosok voltak, mert ekkora mennyiséget nem lehet egy embernek elvinni. Biztos, hogy eladásra került, valamit kellene érte tenni.
A fatolvajokat legtöbbször csak a közúti ellenőrzéskor, szállítás közben fogják el. Ilyenkor megtalálják a hamisított számlákat, szállítólevelet. A falopás késő ősztől fejlődik valódi iparággá. A tél közeledtével egyre intenzívebbé válik az illegális fakitermelés mértéke, és így folytatódik egészen tavaszig.
A jelentős kárt okozó ipari falopás visszaszorításában minden bizonnyal segíteni fog az új erdőtörvény, a bevezetésre kerülő erdőőri hálózat, ahol szakemberek tudják ellenőrizni a szállítójegy és a szállított árú mannyiségi és minőségi azonosságát. Erre egy rendőr-járőrnek nincs képesítése, nem is várhatő el tőle.
A tervezett szigorításokat a nagyobb bűncselekmények esetében hatásosnak tartják a megkérdezettek. A szigortásoknak két jelentős haszna lehet:
- Hogyha elkobozható lesz az így kitermelt fa, nem kerül be a forgalomba, így nincs haszon rajta, akkor talán visszatartó lehet, ehez azonban szigorítani kell az ellenőrzést!
- A kisebb falopások mindenképpen megmaradnak. Akinek tűzifa kell, és nem áll tőle távol a lopás, ezután is lop, a nagyobb ipari volumenű falopások viszont talán meggátolhatók lesznek.
Bak Julianna, az Északerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese azt mondja, az alapproblémát, a kárpótlás során millió kicsi részre szabdalt erdővagyon kezelését az új erdőtörvény sem fogja megoldani. [Az osztatlan közös tulajdonban lévő erdő művelési ágú birtoktesteknek nincsen igazi gazdája, a megoldást csak a tulajadon koncentrációja jelentheti, hogy lehessen gazdálkodni az erdőtesten. (A Szerk.)]
Először a szegénységet kell megoldani, meg kell oldani a jog alkotói és jogkövetői magatartások betartását, amiben a fatolvajlást meg lehet akadályozni. Most erdőről beszélünk, de azért ugyanez a mezőgazdasági területekre is jellemző. É utána lehet majd ezzel foglalkozni. Az erdő védelme szempontjából nagyon fontosnak tartom azt, hogy ezek a jogszabályok összehangoltak legyenek, és tényleg kezdjünk már el gátat szabni ezeknek a lopásoknak.
Azonban a szegénység nem ok a bűnözésre! A lopás akkor is lopás, ha erdőről, vagy ha egy bolti lopásról van szó.
Jó ötlet lenne a romániai példa alkalmazása:
A falusi lakosság ismeri a vidéket, az embereket, a falu szélén lakók pedig besegítenek az erdészeknek - gyanús mozgás esetén azonnal értesítik a szakembert, aki nyomban a helyszínre siet. Van jogköre, és a törvény az Ő pártján áll. Ezért van tekintélye is az erdésznek! Így meg tudja védeni a közösség vagyonát, hiszen az erdők egy jelentős része az önkormányzatok tulajdonában van! Ezért is láthatunk Erdélyben gyönyörű erdőket -és nem letarolt, ellopott hegeket a tájon.
Mert a szakszerű erdőgazdálkodás, a helyi erész szakember, a lakossággal és a jogalkotókkal együtt érvényt tud szerezni a közérdeknek!
Utolsó kommentek