HTML

Az erdőértékelés.blog.hu-ról :

Az ingatlanügyek sokszor zűrösek, és a külterületi ingatlanokkal kevesen foglalkoznak. Főleg, ha erdőről van szó!
Itt nyíltan, érthetően, mégis szakmailag helyesen szólunk. Erdőértékelési tippek, segédletek, Kárértékelési megoldások, birtokügyek: minden ami erdő, közgazdaságtan és jog. Egy(pár) erdőmérnök (erdő- és kárértékbecslő) naplója.
Gondolkodjunk együtt! Éredemes-e egy szakértőnek az 50-100 ezerr fortintos díjat kifizetnem? HA az erdőmet - mondjuk - egy-két millóval többért el tudom adni, azt hiszem ez nem kérdés. Nálunk megtalálhatja a megbízható szakértőket, akik helyileg is közel vannak!
Tovább...

Naptár

szeptember 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

Agrároldal

Stat


Stat>>>

Interjú Ádám Dénessel

2008.07.23. 17:07 erdokerulo

A mikrofonnál: Ádám Dénes

 Az erdőszakértői oldala kapcsán az elmúlt évtized tapasztalatairól beszélgettem Ádám Dénessel. Úgy gondolom, hogy sokkal jobban meg lehet ismerni valakit egy vele készült interjúból, mint egy önéletrajzból, ezért választottam ezt a formát Dénes bemutatására.

Szervusz Dénes!


Erdőértékelés.blog.hu: - A honlapod milyen célból jött létre? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

Ádám Dénes erdőszakértő: A honlapom elsősorban az igazságügyi szakértői szakterületen kívülről érkező, erdő- és kárértékelés iránt érdeklődőknek készült. Amikor elkezdtem, nem találtam semmi hasonló szakmai oldalt, gondoltam nekiállok magam, magamtól, magamnak készíteni. A elmúlt két–három év tapasztalata alapján mondhatom: beváltotta a hozzá fűzött reményeket! A látogatottsággal elégedett vagyok, a havi 150-300 újnak regisztrált látogató számomra elegendő. Többször hívtak fel a telefonon is, akár apró szakmai beszélgetésre, de néha ilyen beszélgetésekből további egyeztetés is születik.

Erdőértékelés.blog.hu: - Mi az oka, hogy saját munkával építetted fel, ahelyett, hogy egy erre szakosodott céggel csináltattad volna meg?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Valamikor 6-8 éve gondolkodtunk céges honlap készítésén és el is kezdtünk egy statikus HTML oldalt, cégen belül különösebb motiváció nem volt, ezért az elhalt. Amikor elkezdtem az igazságügyi szakértői munkát, gondoltam magamnak készíthetek egy ilyen oldalt, és belevágtam. Ahogy elnéztem a honlapok készítésének költségeit, gondoltam ezt az összeget megspórolom, és ami elérhető és jó ötlet volt az interneten azokat összeszedtem és elkezdtem összerakni a nekem tetsző és számomra kifejező oldalt. Tudom, hogy sok a hiányossága, de amikor van egy kis szabadidő, akkor igyekszem a honlappal is foglalkozni. Nem vagyok egy profi webmester, meggondolom, hogy hol-milyen stílusokat kell, érdemes alkalmazni. Önerőből ennyit sikerült összehoznom, remélem, a későbbiekben is tudok időt szakítani rá. Azt nem szeretném, hogy az aktuális dátum és az utolsó frissítés dátuma közt évek teljenek el, mint számtalan interneten felejtett „free” honlapnál.


Erdőértékelés.blog.hu: -Mesélj el egy olyan esetet, amikor a "legtöbb pénzt tartottad meg az eladó zsebében", azaz alulértékelte volna az erdejét, aki, bár - vonakodva bízott meg, de a végén mégis hálás lett!

Ádám Dénes erdőszakértő:  Konkrét erdőértékelési esetet nem mondhatok. Az alkalmazott számítások mindig a faállomány aktuális választékárakon számított értékét jelentik. Persze egy vevő és egy eladó mindig megállapodhat másképp. Amit én adok, az azt jelenti, hogy az erdőterületen lévő faállomány értéke ennyi, ha ennél olcsóbban kel el a terület, akkor vevő jár jól, ha drágábban, akkor az eladó. Jelenleg az erdőterületekkel a tulajdonviszonyokban van jelentős probléma: a forgalomképesség a tulajdonosi szerkezettől függ elsősorban.

Erdőértékelés.blog.hu: -Melyik az a szakértői munkád, amire erdőszakértőként a legbüszkébb vagy, és miért?

 Ádám Dénes erdőszakértő: Több kedves dolog van amit jó elővenni.

  • Az első nagyobb területű erdőértékelés amikor a 100 ha terület számításának egyszerűsítésének problémáit meg kellett oldani. Amikor ezzel foglalkoztunk még nem volt erdőértékelés tankönyv, csak jegyzetek és józan paraszti ész.
  • Aztán fontosnak tartom az első évekkel a tarvágás utáni erdőállomány rekonstrukcióját. Végigszerveztünk egy nagy területű erdőtelepítést a talajgödör kiásásától a makk beszerzéséig és a pályázat leadásáig.
  • Volt egyszer egy erdősáv telepítési dokumentáció, ennek a jelentőségét abban látom, hogy még az egyetemen tanultunk erről, de nem gondoltam, hogy látok ilyet a gyakorlati életben.
  • Volt egy eset, amikor csemetekerti öntözést és rendszerszervezést kellett vizsgálni. Ekkor az egykori csemetekerti tudásra volt szükség mennyi az ezer mag tömeg mennyi csemete nevelhető adott területen mennyi az öntözővíz igény stb.
  • A másik egyetemes tanulmányokhoz köthető gondolat, ami egy PHD értekezést is megérne, az élő fák statikai vizsgálata. Magyar szakirodalom egyelőre nincs róla, de Németországban ezzel a módszerrel vizsgálnak városi fákat. Ott nem fordulhat elő, hogy csak úgy rádől valakire a fa, mert minden fának kimérhető a statikai ellenállása, amit a szélsőséges széllel szemben ki  tud fejteni. Itt végre hasznát vettem a talajmechanikai tanulmányoknak is, valamint a klasszikus mechanikai tudásnak. Az igazságügyi szakértői feladatokban az a szép, hogy gondolkodásra sarkall, nem a napi rutint kell alkalmazni, hanem a gondolkodás révén akár új problémák is megoldódnak.

Erdőértékelés.blog.hu: -Mi a legfontosabb technikai eszköz, ami nagy segítség az erdőértékelési munkád során? Használsz pl.: GPS-t, digitális fényképezőt?

Ádám Dénes erdőszakértő: Legfontosabb a papír, amire jegyzetelni lehet. Ha nincs semmi eszközöd, akkor is jól körbe tudod írni a problémát: ha mindent alaposan megfigyelsz és leírsz, akkor szakvélemény fogalmazása közben újra látod magad előtt a terepen látottakat. Az egyéb technikai eszközök megkönnyítik a munkát, de az adatokat mégis le kell írni, hogy megmaradjon. A fényképezés abban segít, hogy kevesebbet kell írni és szemléletesebb. A GPS-re különösebb szükség eddig nem volt. A határok a magyar erdőkben alapvetően jól azonosíthatók, csak néha nagy odafigyelést igényel. Például figyelni kell az egykori árkokra, bakhátakra, kövekre, mert mind jelentenek valamit. A számítások fontos eszközének tartom a számítógépet, de ezt ma már rutinszerűen kell használni. Furcsa visszaemlékezni arra, hogy az egyetem végére már létezett Windows 3.11 és Word 6.0, ami mai technológiai fejlettség megmosolyogtató, de akkor ezek jelentették a "csúcs felhasználói élményt".

Erdőértékelés.blog.hu: -Honnan tudsz a gyakorlatban piaci információkat beszerezni? Inkább a hirdetési újságokat bújod, vagy az önkormányzatokra támaszkodsz? Esetleg saját erdőértékelési adatbázist tartasz fenn? Mennyi ezeknek a (külső forrásból szerzett) piaci áraknak a megbízhatósága?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Gyakorlatban felhasználható piaci információit legjobb első kézből szerezni. Ha hallok valakit, hogy erdőt vagy földet vesz vagy elad, megkérdezem, hogy mennyiért. Nagyon vegyes jelenleg is a kép: a 100.000 Ft/ha-tól a 900.000 Ft/ha-ig minden előfordulhat.

Erdőértékelés.blog.hu: - Hogy látod: van olyan internetes adatbázis, amit érdemben fel lehet használni az árak összehasonlítása céljából, és valós adásvételi összegeket tartalmaz, szemben egy-egy hirdetéssel, ahol csak a kívánatos összekek szereplenek?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Azt hiszem, internetes adatbázis erdő adás-vételre jelenleg nincs. Az Önkormányzatoknál elvileg kellene lenni ilyen adatbázisnak, hisz a földtörvény szerint a kifüggesztés rajtuk keresztül történik. De az árak mégsem biztos, hogy fedik a valóságot, hisz a vevő és az eladó próbálja a szerződésben csökkenteni az illeték vagy az adó mértékét.

Erdőértékelés.blog.hu: -Úgy tudom, nem csak bíróságoknak dolgozol. Azt mondják, hogy a foci után az erdő az a dolog, amihez nálunk mindenki "ért". Milyen módon tudod megvédeni az igazadat, a szakmaiság sűrű felhőjébe burkolózol, mintegy az "erdőszakértő pulpitus"-ról kinyilatkoztatva, vagy inkább emberileg közelítesz az ügyfeleidhez.

Ádám Dénes erdőszakértő: Minden ember más- és más. A bíróság elvárja a tárgyilagosságot és a logikus szakmai érveket, az egyszerű ügyféllel érdemes beszélgetni mindenről, mert hozzájuthatunk olyan információkhoz is, melyek az munkában hasznosak lehetnek. Ismerőseim mondják, hogy én könnyen megtalálom a hangot másokkal és ennek a képességemnek örülök.

Erdőértékelés.blog.hu: - Mennyire nehéz kapcsolatot tartani a megrendelőkkel? Nem von el sok értékes időt az munka megszervezése, managelése, kommunikálása?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Ha már konkrét megrendelésről van szó, akkor az egyszerűen le kell szervezni, hogy ki mikor ér rá, és el kell menni. Keresnek meg kisebb kérdésekkel is, de nem szabad erőltetni, hogy mindenki valóban megrendelő legyen, van, akit elég megnyugtatni, mert csak beszélni akart az őt foglalkoztató problémáról.

Erdőértékelés.blog.hu: - Az erdőértékelés marginális területe az ingatlan értékbecslésnek. A szakmai közönség megtalálására hol van módod, hogy beszélgetni tudj a erdő- és kárértékelő kollegákkal tapasztalatcsere céljából? Erdészeti találkozók? Továbbképzések? Konferenciák?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Amit felsoroltál, mindegyik fórum fontos. De mindenkinek vannak olyan kollégái, akikkel szívesebben beszélget adott problémáról. Újabb kapcsolatok mindig szövődnek attól függően, hogy közben mivel foglalkozik az ember. Az azonban látszik, hogy aki megszerzett valamilyen tudást, az bizalom nélkül nem fogja megosztani másokkal. Igaz, ez alapvető emberi tulajdonság :).

Erdőértékelés.blog.hu: - Magyarország földpiac-védelmi moratóriuma 2010 végén lejár. Ez azt jelenti, hogy 2011-től külföldiek is vehetnek termőföldet hazánkban. Milyen garanciákat lehetne szerinted beépíteni a jogrendszerbe a hazai erdők „megvédése” érdekében? Kell-e ilyen?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Nekem ez kicsit furcsa kérdés. A „magyar föld nem eladó” szlogent nem teljesen értem. Az hogy éppen ki a tulajdonosa annak a pár hektárnak szinte mindegy, a föld akkor is Magyarországon marad. Tudom, hogy jelenleg a tulajdonhoz való jog szent és sérthetetlen, de hányszor vették már el történelmünk folyamán ettől vagy attól a tulajdonostól a területét. Ha nem akarunk külföldi tulajdonosokat, akkor nem kell nekik eladni, vagy vegyük meg mi magunk. Érdekes, hogy Vas megyében rengeteg földterületet használnak külföldiek, ahogy a magyar gazdák közt is van jó gazda, úgy a külföldiek közt is akad egyaránt jó is, rossz is. A rossz gazda, egy idő után nem tudja a bérleti díjat kifizetni, és a tulajdonosok majd odaadják más bérlőnek. De a tulajdonosról is elmondható, hogy van jó és rossz tulajdonos. Véleményem szerint, az erdők elaprózott tulajdonszerkezete és alacsony jövedelmezősége miatt nem elsődleges akvizíciós célpontok a külföldiek szemében. Hányszor fordul elő, hogy egy többségi tulajdon megszerzéséhez viszonylag kis területen is vagy 10-20 embert kell megkeresni. Azt hiszem, nem az erdőt fogják a külföldiek keresni. Más a helyzet a nagy területű kevés tulajdonossal bíró helyrajzi számokkal: azoknak mindig lesz piaci értéke.

Erdőértékelés.blog.hu: - Az Európai Unió támogatási rendszere befolyásolja az erdőtelepítési hajlandóságot? Elégségesnek tartod a tájékoztatást, vagy el tudnál képzelni jobbat is? Mely kérdésekkel keresnek mag a leggyakrabban a tulajdonosok?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Úgy tűnik számomra, hogy az EU gondolkodóba esett jelenlegi globális élelmiszerhiány miatt. Nem biztos, hogy a termőterület megszüntetése a cél. Úgy tűnik, hogy a jó erdőterületek kezdenek kifogyni. Nyugat-Dunántúlon nagy területű erdőtelepítések nincsenek. Kisebb-nagyobb foltokat telepítgetnek, de mértékük nem számottevő. A jobb területeken a gazdáknak érdemes mezőgazdasági termeléssel foglalkozni, mert annak jövedelmezősége magasabb. Erdőtelepítéssel kapcsolatban igen kevés megkeresésem van, így nem tudom, hogy a tulajdonosokat mi foglalkoztatja ezzel kapcsolatban.

Erdőértékelés.blog.hu: - Sajnos elhanyagolt a falopás témaköre. Ezzel kapcsolatosan elmesélnél néhány érdekes történetet, gondolatébresztőnek, elsősorban az igazságügyi szakértői munkáidhoz kapcsolódóan?

Ádám Dénes erdőszakértő: Sajnos az emberi gyarlóság a legnagyobb okozója a kérdéskörnek. Azt nézi a tulajdonos, vagy a megbízott, hogy tud minél előbb minél nagyobb haszonra szert tenni, nem foglalkozik azzal, hogy az erdőállomány 30-100 év alatti gondos kezelés miatt vált olyan minőségűvé, hogy az kitermelhető.

Ma a falopás szociális jellege megszűnt, vagy olyan kis mértékű, hogy az elenyésző az egyéb bűncselekményekhez képest. Jelenleg üzletszerű falopást lehet leginkább találni. Ezt nagyon jól összefoglalta az ÁESZ a 2006. falopásokkal foglalkozó konferenciáján. Amilyen esetek nekem jutottak az alapján kitűnik, hogy egyes emberek feljogosítva érzik magukat, hogy tulajdonba kerülve kisemmizzék a tulajdonostársakat, a társak meg nem tesznek semmit, csak ha már késő. A falopásokkal kapcsolatban valószínűleg elrettentő az ügyészség azon határozata, hogy ez környezetkárosításnak minősül és az szerint is büntethető.

Erdőértékelés.blog.hu: - Tapasztalsz igényt az erdő immateriális javainak értékelésére vonatkozóan? Erre melyik módszert ajánlod, saját tapasztalatid alapján?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Az erdő, vagy inkább fák eszmei értékének számítása fontos, főleg városi környezetben van ennek nagy jelentősége itt az emberek igénylik a fa eszmei értékének számítását is. Ennek meghatározása ma legkönnyebben a Radó módszerrel végezhető, ezt használhatják az önkormányzatok is vagyonkataszter meghatározásához amennyiben készítenek ilyet. Erdei környezetben ritkán kell eszmei értéket számítani. a tulajdonosnak nem jelent különösebben sokat egy-két szép alakú fa, ők az erdőállomány egészét nézik. Az erdő egyéb javainak számítása csak kifejezett kérésre kerül kiszámításra. De a gyakorlatban nincs különösebb jelentősége.

Erdőértékelés.blog.hu: - A természetvédelmi korlátozások képesek az erdő értékét jelentősen lecsökkenteni. Ilyenkor az állami, kompenzációs szerepvállalás tűnik kiútnak. Azonban ez csak egyszeri kárpótlás a tulajdonosnak, például a Natura 2000 területek esetében - nem lenne jobb az ilyen területeket kisajátítani, és közösségi tulajdonban kezelni?

Ádám Dénes erdőszakértő:  Szerintem ezekkel a korlátozásokkal a kisebb gazdálkodó egységek együtt tudnak élni. Az állami erdőgazdaságoknak jelent ez nagyobb problémát, ahol a vágásszervezést a feltételekhez kell igazítani. A nagyobb üzemméret esetében a gazdálkodó nem teheti meg, hogy a tilalmi időbe belecsúszó fakitermelése legyen. A kis üzemméretek esetében az emberek a vegetációs időszakon kívül is képesek megszervezni a fakitermelési munkákat. A korlátozásokhoz hozzájönnek azok az EU-s irányelvek is, melyek a természetszerű erdőgazdálkodást, az állandó erdőborítást kívánják fenntartani: ennek a magánerdős szektorban lesz nagy jelentősége! Igaz, ez az egész magán-erdőgazdálkodás teljesen új szemléletet kíván, de a régen működő kisparaszti szálalást támogatásával valószínűleg a faállományok romlása nélkül lehetőség lesz az erdőállományok állapotának fenntartására, sőt javítására! Ennek jövője kérdéses, de a rendeletek egy része már kész, jó részük pedig készülőben. Ezek alapvetően fafajtól függő területalapú támogatásokat jelentenek. Ez a támogatási rendszer a gazdálkodói szemléleten is várhatóan változtatni fog. A tarvágásos erdőkezelésről várható egy átmenet a bontóvágások, szálalások irányába.

Erdőértékelés.blog.hu: - Köszönöm az interjút, további jó egészséget és eredményes munkát kívánok!

 

2 komment

Címkék: interjú árak erdőértékelés kárérékelés erdőértékelés.blog.hu módszerek termőföld magánerdő erdő felértékelés erdő értékelés ádád dénes erdő eladás

A magánerdő helyzetének javítása: pályázat, támogatás

2008.07.23. 12:32 erdokerulo

Magánerdős ÚMVP támogatások 

Hazánkban az erdősített területek nagysága az elmúlt közel 13 évben folyamatosan nőtt, 136.000 hektár erdőtelepítés történt 1995 óta.

Ennek eredményeként Magyarországon egy százalékkal növekedett az erdősített terület aránya. (Erdőtelepítésnek nevezzük az új erdő létesítését, míg erdőfelújításnak a már erdősített terület ismételt erdősítését (pl. tarvágás után).) Az erdőtelepítések 90 százalékát magántulajdonú területeken végezték és végzik a magán-erdőgazdálkodók. Ennek következtében a magánerdők területaránya folyamatosan emelkedik. A magán-erdőtulajdonosok száma megközelíti a 300 ezer főt - ez is a tulajdon elaprózottságára utal.
Részben az erdőtelepítések következményeként az erdősüt területek tulajdonviszonyai az utóbbi egy évtizedben átalakultak:

  • 58 % állami tulajdon,
  • 41 % magántulajdon,
  • 1 % közösségi tulajdon (alapítványok, egyházak, önkormányzatok - tulajdonképpen ez is állami tulajdon).

A magántulajdonban lévő erdők területe összesen 787.000 hektár. Ennek megoszlása:

  • egyéni és társult gazdálkodók 555000 hektár
  • közel 230000 hektáron nem folyik erdőgazdálkodás.
    Ez utóbbit hívják "rendezetlen gazdálkodási viszonynak".

 A magán-erdőgazdálkodás főbb problémái:

  • tőkehiány
  • eszközszegénység,
  • feldarabolódott tulajdonosi szerkezet,
  • a szakmai hozzáértés hiánya
  • ezzel összefüggően az integráció hiánya.

A fentiek miatt a magánerdők környezeti állapota stagnál, illetve kisebb területeken –, ahol a gazdálkodási viszonyok rendezetlenek (~230 ezer hektár), környezeti állapot romlását tapasztaljuk. Kiemelt fontosságú az erdőgazdálkodók szakmai ismeretének bővítése mellett a technikai háttér fejlesztése is. Ennek elősegítését tűzte ki célul az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) egyik projektcsomagja, intézkedése is, amely az erdészeti géppark fejlesztésére irányul.
A támogatást azok a magán-erdőgazdálkodók vehetik igénybe, akik:

  • legalább 50 hektár magántulajdonú,
  • vagy önkormányzati tulajdonú,
  • illetve ezok társulásai tulajdonában lévő erdőterületen
  • jogszerű erdőgazdálkodást folytatnak,
  • és az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásban szerepelnek.

A támogatási rendelet várhatóan 2008. őszén jelenik meg, a támogatási kérelmek beadására a tervek szerint 2008. év végén nyílik lehetőség.

A pénzügyi segítség mértéke nem haladhatja meg:

  • egyes kiemelt térségekben – kedvezőtlen adottságú területeken (KAT) és Natura 2000 területeken - a beruházások elszámolható összegének 60 százalékát;
  • egyéb területeken végrehajtott beruházásoknál az összeg felét.
  • (A támogatásként kapott tőkejuttatást nem kell visszatéríteni.)

Az erdők gazdasági értékének növelését célzó intézkedéstől azt várhatjuk, hogy hazánk erdőterületének nagysága továbbra is dinamikusan növekszik.

AZ ÚVMP előzetes jogszabálytervezetei, illetve Ficsor Ádám szakállamtitkár beszámolója mellet az ÚVMP támogatások felosztása:

Az ÚMVP támogatási céljai
Támogatási célTámogatás formája/mértékeÖsszforrás millió €
1. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása  
111 Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innovációVNTT
TA: 90-100%
103,4
112 A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéseVNTTK
TM: egyzeri 40 - 55ezer €
32,9
113 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásaVNTT
TM: max. évi 18e €
25,6
114 Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételeVNTT
TA: 80%
36,0
115 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozásaVNTT
TA: 80%
0,7
121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseVNTTK, garanciadíj
TA: 25-60%
1.511,9
122 Az erdők gazdasági értékének növelése VNTTK, garanciadíj
TA: 50-60%
12,3
123 A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknöveléseVNTTK, garanciadíj
TA: 10-50%
196,9
124 Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatbanVNTT
TA: 75%
36,4
125 A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggő infrastruktúra javítása és fejlesztéseVNTTK, garanciadíj
TA: 40-80%
215,1
131 A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartásaVNTT
TM: max. 10e €/év
47,6
132 Az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatásaVNTT
TM: max. 3e €/év
20,1
133 Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terénVNTT
TA: 70%
36,4
141 A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatásaVNTT
TM: 1,5e €/év
18,2
142 Termelői csoportok létrehozásánakVNTT
TM: forgalmazott termelési érték 2-5%-ka
72,9
2. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése 
212 A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetésekNormatív, terület alapú, egységáras, vnt
TA: 50-100%
23,6
213 Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetésekVNTT
TA: 100%
49,9
214.A Agrár-környezetvédelmi kifizetésekVNTT
TA: 100%
A+B együtt 1.044,0
214.B Genetikai erőforrások megőrzéseVNTT
TA: 100%
A+B együtt 1.044,0
215 Állatjóléti kifizetésekVNTT
TA: 100%
49,9
216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatásVNTT
TA: 100
11,2
221 A mezőgazdasági földterület első erdősítéseVNTT
TA: 50-80%
257,0
222 Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületekenVNTT
TA: 70-80%
0,8
223 Nem mezőgazdasági földterület első erdősítéseVNTT
TA: 50-80%
1,9
224 Natura 2000 kifizetésekVNTT
TA: 100%
43,1
225 Erdő-környezetvédelmi kifizetésekVNTT
TA: 100%
89,3
226 Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetéseVNTT
TA: 100%
10,7
227 Nem termelő beruházások támogatásaVNTT
TA: 100%
45,0
3. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása  
311 Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásVNTT, kezességvállalás
TA: 45-50%
28,1
312 Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaVNTT, kezességvállalás
TA: 40-50%
313,3
313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseVNTT, kezességvállalás
TA: 40-45%
61,2
321 A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokVNTT
TA: 80-90%
110,2
322 Falumegújítás és -fejlesztésVNTT
TA: 80-100%
73,5
323 A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztéseVNTT, kezességvállalás
TA: 50-100%
35,3
331 Képzés és információVNTT
TA: 90-100%
25,8
341 Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtásaVNTT
TA: 100%
43,4
4. Intézkedéscsoport – LEADER  
411, 412, 413 Helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaVNTT, kezességvállalás
TA: 75-100%
204,3
421 Hazai és nemzetközi kooperációk-27,2
431 Folyó kiadások, készségek elsajátítása és animáció (életre keltés)-40,8

Röviditések:
VNTT - Vissza nem térítendő támogatás
VNTTK - Vissza nem térítendő tőkejuttatás vagy kamattámogatás
TA - Támogatási arány
TM - Támogatás mértéke

Forrás: FVM

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat táblázat támogatás erdőértékelés.blog.hu magánerdőgazdálkodók integrátorok magánerdő

Az Erdőtörvény módosításának előzményei

2008.07.20. 02:08 erdokerulo

Az Erdőtörvény megújítása - elvek

 A nemzetközi és az uniós erdészetpolitikai célkitűzések az élet minőségének javítása érdekében egybehangzóan a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítását fogalmazták meg, amely hozzájárul a szegénység felszámolásához, a környezet degradációjának megállításához, a tiszta ivóvíz és a megfizethető energia biztosításához. A fenntartható erdőgazdálkodás ilyen sokrétű hatása annak köszönhető, hogy valamennyi erdő három, egymástól elválaszthatatlan alapfunkcióval rendelkezik, egyszerre tölt be környezeti, gazdasági és társadalmi szerepet.

Az Európai Unió szintjén az erdészeti politikák összehangolására 1998-ban egy közös Erdészeti Stratégia született, majd ennek megvalósítására - a legfontosabb beavatkozási területek meghatározásával - az Európai Bizottság 2006. június 15-én fogadta el a 2007-2011. évekre szóló Erdészeti Akciótervet. A fentiekben megfogalmazottak betartását az EU tagországoknak nemzeti erdőprogramjaikban kell garantálniuk. Hazánkban a Nemzeti Erdőprogramot a 2006-2015 közötti időszakra a kormány 1110/2004. (X. 27.) számú rendeletében fogadta el. A Nemzeti Erdőprogrammal egy nemzeti szintű, átfogó, ágazatok közötti és ismétlődő politika-tervezési folyamat valósul meg, amelyben 10 területen kívánunk fejlődést elérni:

Állami erdőgazdálkodás fejlesztése

Olyan tulajdonosi, kezelői, intézményi szervezet kialakítása szükséges, amely hosszú távon biztosítja az állami erdővagyon közcélú szolgáltatásainak elérését a lakosság számára.

Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése

A magán-erdőgazdálkodás tőke- és eszközszegénységének csökkentésével, a jelenleg nem művelt területen az erdőgazdálkodási tevékenység beindításával az ország területének 9 %-án a környezeti állapotban, a foglalkoztatásban jelentős javulást kell elérni.

Vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás

Az agrárátalakulás során felszabaduló területek erdősítése növeli a nemzeti erdővagyont, munkalehetőséget teremt, és folyamatos foglalkoztatást biztosít, továbbá hozzájárul a vidéki turizmus fejlesztéséhez és javítja a vidéki élet minőségét.

Jelenleg az ország erdőterülete 2. 000 000 ha, amelynek a klímaváltozásra gyakorolt hatásai közül kiemelendő a szénmegkötő képesség. Az erdőben megkötött széndioxid után várhatóan évente több milliárd forintos nemzeti bevétel is keletkezik a 2008-2012-es kereskedési időszakban. Szerintetek hogy viszonyul ehhez az erdők értékelése? Szerintem nagyon is relevánsan érinti a kérdéskört.

Természetvédelem az erdőkben

A természeti értékek és területek védelmét, az erdők biológiai sokféleségének megőrzését nem lehet kizárólag védetté nyilvánított objektumokra (pl. fajokra, élőhelyekre, területekre) korlátozni, hanem az erdei ökoszisztémák természetközeli erdőgazdálkodási módszerekkel történő általános védelmét, kezelését kell megvalósítani.

Modern erdővédelem

Az erdők jelentős szerepet töltenek be a talajképződésben és a talajok védelmében. Az ország közel egyötödét borító erdők alatt minimális, vagy egyáltalán nincs is erózió. Ezáltal a jelenlegi erdők évi 32 millió tonna termőtalaj pusztulását akadályozzák meg. A laza talajú alföldi térségekben lévő 465 ezer hektár erdő a defláció és az elsivatagosodás elleni védelemben játszik jelentős szerepet.

A fenntartható vadgazdálkodás

A jövő vadgazdálkodását mindenek előtt a természetes populációkra kell alapozni, a zárttéri vadtartás csak kiegészítő szerepet tölthet be az eredményesebb vadásztatás érdekében.

Racionális fahasznosítás

Ökológiai és gazdasági szempontból is alapvető nemzetgazdasági érdekünk az újratermelhető, környezetbarát faanyag felhasználásának fokozása, így a faanyag ipari és társadalmi hasznosításának javítása az egész Program egyik meghatározó eleme.

Az erdészeti igazgatás feladatai

Az erdészeti igazgatás munkáját úgy kell fejleszteni, hogy az állami akarat érvényesítése során az adott pillanatban jelentkező társadalmi és szakmai elvárásokat is maximálisan figyelembe vegye.

Kutatás, oktatás és termelésfejlesztés

A kutatás és oktatás fejlesztése kihat a Program megfelelő tudományos megalapozására és a gyakorlati megvalósítás előfeltétele. A termelésfejlesztésre gyakorolt hatása miatt a kutatás és oktatás kiemelt a programon belül.

Ember-erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről

Be kell mutatni a tartamos erdőgazdálkodás környezetbarát hatásait, az erdő szolgáltatásainak pozitív hozzájárulását a környezeti állapothoz és a társadalomi igények kielégítéséhez. Az erdő felértékelése itt is fontos szerepet kap - lásd az immateriális javak erdőértékelését, amit viccesen csak "madárfütty értékelés"-nek hívnak némely "szakmai" kommentárok. Az erdészeti marketingben a Nyírerdő Zrt. elöl jár. Lásd még az erdészeti Vándorgyűlésen elhangzott előadást: Tölgyfa G. (NYÍRERDŐ Zrt.) - Juhász L. (NYÍRERDŐ Zrt.): Nagyvárosok rekreációs igényei a már megvalósult közjóléti fejlesztések tükrében

A Nemzeti Erdőprogramban meghatározott célok elérése érdekében jelenleg az alábbi meghatározó folyamatokról beszélhetünk.

Az erdészeti támogatási rendszer átalakítása


A fenntartható erdőgazdálkodást, az erdők védelmi, közjóléti szolgáltatásainak egyre magasabb színvonalú biztosítását segíti elő az erdészeti támogatási rendszer, amely egyben az erdészeti ágazat irányításának egyik fontos eszköze is. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban 1 300 milliárd forint felhasználását fogadta el az unió. A program keretében a teljes erdészeti ágazat, azon belül is kiemelten a magán-erdőgazdálkodás minden eddiginél nagyobb támogatási forrásokhoz jut.

Az intézkedések közül kiemelkedő szerepet kap továbbra is az erdőtelepítés, emellett azonban fokozott figyelemmel fordulunk a meglévő erdők fenntartása felé is. Új támogatási lehetőségként jelentkezik majd az erdő-környezetvédelmi program, amely a folyamatos erdőborítás kialakítását támogatja, az erdőszerkezet átalakítás, amely az idegenhonos fafajokból álló erdők őshonos fafajú erdőkké történő átalakítását szolgálja, valamint a Natura 2000 erdőkben folytatott gazdálkodás támogatása. Jelentős lesz még a közjóléti beruházások, és az erdőt érő károsítások (erdőtűz, aszály, árvíz) okozta károk helyreállításának támogatása is.

Nagyon fontosak továbbá az erdőgazdálkodás versenyképességét javító intézkedések, amelyek közül kiemelésre érdemes az erdészeti gépvásárlás, útépítés, infrastruktúra fejlesztés, valamint az erdészeti szaktanácsadás.


Erdőtörvény módosítása


Az erdőtörvény módosítására vonatkozó konkrét jogszabályalkotás megkezdődött, amelynek eredményeként reményeink szerint 2008. I. félévben az Országgyűlés által elfogadott megújult erdőtörvényünk lesz. Ez az előkészítő munka kisebb-nagyobb megszakításokkal 2005. óta tart, amelybe az érdekeltek legszélesebb körét igyekeztünk bevonni, és ezt a gyakorlatot a közeljövőben is alkalmazni kívánjuk.

Benedek Fülöp írása nyomán készült a hír. (Forrás)

1 komment

Címkék: eu euró európa költségvetés támogatás kárérékelés erdőértékelés.blog.hu állami erdőgazdaságok magánerdőgazdálkodók erdőértékelési finanszírozás megosz értékbecslés termőföld magánerdő kárértékelés hektár nyírerdő erdő felértékelés erdő értékelés

Erdőgazdálkodási jelentés az FVM-ből

2008.07.18. 13:04 erdokerulo

Erdőgazdálkodás


2013-ig 130 milliárd forint európai uniós támogatás erdészeti fejlesztésekre.
 
Magyarországon az erdőterület eléri a 2 millió hektárt, s 2013-ig mintegy 70 milliárd forint támogatással további 69 ezer hektárral fog növekedni - mondta Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára pénteken Debrecenben, a Kutatással az erdőért konferencia sajtótájékoztatóján. Az ilyen ütemű fejlődés hatására növekszenek az erdő felértékelés feladatai, azaz felértékeli az "erdő értékelés"-t is, mondhatjuk némi szójátékkal.

Azt is megtudtuk, hogy 2013-ig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 130-140 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre erdészeti fejlesztésekre.  Ekkora forrásmennyiség az erdő felértékelési feladatok növekedéséhez vezet.

A szabályozás kapcsán a szakállamtitkár megjegyezte: az Országgyűlés várhatóan még az idén elfogadja az új erdőtörvényt, amelyről hamarosan megkezdődik a széles körű társadalmi egyeztetés.

Nagy János, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének adatai szerint az erdőterület örvendetesen nőtt a múlt fél évszázadban, hiszen míg 1950-ben a hazai földterület 12 százalékát borította erdő, jelenleg több, mint a 20 százalékát.

A professzor szerint az állami erdőktől az állami vagyontól  elsősorban eredményességet, jövedelmet, gazdasági hasznot várnak, de kiemelten fontos az erdők védelmi és közjóléti funkcióinak érvényesítése. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a biológiai sokféleség magtartása, a vízkészlet megóvása, a természeti értékek megőrzése, valamint a szakmai oktatási-kutatási feladatok segítése.

Az erdész szakemberek elsősorban az Alföldön látnak lehetőséget jelentősebb erdőtelepítésre - jegyezte meg Führer Ernő, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója. Ezt azzal indokolta, hogy az Alföld környezeti adottságait tekintve az egyik legsérülékenyebb terület, ahol fontos az erdők védelmi (víz-, levegő stb.) szerepe. Ugyanakkor az Alföldön vannak a legnagyobb, gazdaságtalanul művelhető szántóföldek - tette hozzá.

A "Kutatással az erdőért" kétnapos konferencián - amely az Országos Erdészeti Egyesület 139. vándorgyűlése - több mint 500 szakember cserél véleményt a klímaváltozás és a megújuló energiaforrások erdőgazdálkodást érintő kihívásairól.
A konferencia anyaga le is tölthető az ERTI oldaláról.

Forrás: fvm.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia európa költségvetés állami erdőgazdaságok finanszírozás erdészeti kutatás hektár

Nemesvitán erdő eladó - ELKELT!

2008.04.01. 16:31 erdokerulo





Szilárd kérésére publikálom a hirdetést:

Ismertetés
Település HRSZ Terület AK Műv. ág
Nemesvita 025/6 98275m2 55.03 erdő
Nemesvita 025/4 139661 m2 78,21 AK erdő


24 ha-os erdőterület eladó Balatonederics mellett.
A területet egy részét még újra kell telepíteni,
Kb. 2 ha-os részen vágásérett nyárfák vannak,
Kb. 3ha-on 12 éves nyárfás található.
(A területnek 4 tulajdonosa van (öröklés) és minden tulaj el akarja adni.)

Hívjon: megyegyezünk! (Sűrgős!)

ELKELT!


Érdeklődni:
Tordáné Bacsics Brigitta
06/30/... .. ..

 

Az erdő eladva!

Szólj hozzá!

Címkék: erdőértékelés erdőeladás eladó erdők