HTML

Az erdőértékelés.blog.hu-ról :

Az ingatlanügyek sokszor zűrösek, és a külterületi ingatlanokkal kevesen foglalkoznak. Főleg, ha erdőről van szó!
Itt nyíltan, érthetően, mégis szakmailag helyesen szólunk. Erdőértékelési tippek, segédletek, Kárértékelési megoldások, birtokügyek: minden ami erdő, közgazdaságtan és jog. Egy(pár) erdőmérnök (erdő- és kárértékbecslő) naplója.
Gondolkodjunk együtt! Éredemes-e egy szakértőnek az 50-100 ezerr fortintos díjat kifizetnem? HA az erdőmet - mondjuk - egy-két millóval többért el tudom adni, azt hiszem ez nem kérdés. Nálunk megtalálhatja a megbízható szakértőket, akik helyileg is közel vannak!
Tovább...

Naptár

augusztus 2016
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Utolsó kommentek

Agrároldal

Stat


Stat>>>

Az új erdőtörvény végrehajtási rendelete (VHR)

2009.11.17. 14:16 erdokerulo

Végre - több hónap késéssel - megjelent a 2009-es, "új" erdőtörvény végrehajtási rendelete. A rendelet számos változást tartalmaz. Javaslom átolvasni!

Letöltenéd? Parancsolj:

Erdőtörvény és vhr. letöltések:

Az Erdőtörvény letölthető PDF formátumban

Az Erdőtörvény végrehajtási rendelete - avagy a 153-as kormányrendelet 2009-ben PDF formátumban.

Sajnos az Erdőtörvény egységes szerkezetben a végrehajtási rendelettel jelenleg - ebben a bejegyzésben - még nem áll rendelkezésemre, de amint lehet, elérhetővé teszem!

A rendeletek közül eddig csak a bírságokat tartalmazó vhr. volt eddig elérhető, azonban most már együtt megjelent a végrehajtási rendelet. Szerintem sok változást fog indukálni a vhr., várom a véleményeket!

Szólj hozzá!

Címkék: jogszabály állami erdőgazdaságok szakirodalom erdőtörvény

Erdővédelmi bírság összege - motorfűrész esetében

2009.08.05. 11:29 erdokerulo

Az új erdőtörvény, azaz a
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

szerint:
- 61. § (2) "Tilos az erdő látogatójának - a munkavégzésre jogosultakon kívül - motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben."
- 82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap (EJA) összege százezer forint.
- 108. § (1) Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki
e) a 61. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
 

Az erdővédelmi járulékalap - EJA szorzószámai pedig egy frissen megjelent rendeletből derülnek ki:
143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról
Az erdővédelmi bírság
4. § (1) Aki
e) az Evt. 108. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat megvalósítja 0,1 EJA, motorfűrész esetén 0,2 EJA;
6. § Ez a rendelet 2009. július 10-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett jogsértések esetén kell alkalmazni.

Konklúzió:

Aki az erdőbe - látogatóként - fél kilogrammosnál nagyobb fejszét visz magával, az 10 ezer,
míg aki motorfűrészt visz magával, 20 ezer forintos erdővédelmi bírságot fizet!

Szólj hozzá!

Címkék: kárérékelés erdőértékelés.blog.hu erdei károk kárértékelés erdőtörvény

Falopások az új erdőtörvény tükrében

2009.06.23. 09:50 erdokerulo

Január elsejétől változik az erdőgazdálkodási törvény, és - remélhetően - megszűnnek, vagy legalábbis visszaszorulnak a falopások!
Jelenleg a falopások az erdőkárok legjelentősebb tényezői!
Somogy megyében -óvatos becslések szerint - például az évi 100 millió forintot is meghaladja az erdőtulajdonosoknak okozott kár.

3 példa a falopás módjaira:

  1. A legnagyobb üzletszerű erdőirtások nem egyszer vagyontalanok felhasználásával történnek, ők azonban csak a "stómenek", a valódi elkövetők a háttérben maradnak.
    A forgatókönyvek egyike:
    Megvásárolnak erdőket olyan emberek nevére, akiknek nincs vagyonuk (pl.: hajléktalanok) és a nem véghasználati korú erdőket levágtak. Pl.: egy segesdi fakitermelésen két nap alatt ledöntöttek tíz hektárt! A büntetést azonban már nem lehet behajtani, hiszen a tulajdonos nem található, vagy vagyontalan. A szakmában jól ismert eljárást többek közt a Somogyi Erdészeti Igazgatóság vezetője ismertette.
     
  2. A csökölyi falugazdász körzetében is probléma a falopás. Jakab Úrnál 8-10 ember minden évben megjelenik ezzel a panasszal: "Belevágtak az erdőmbe, kivágták a fát!" Ismertté vált az eset, amikor "tévedésből" a szomszédjának a másfél hektáros akácát levágta egy erdőtulajdonos. Mint kiderült, szándékos volt, azonban a bíróságon azzal védekezett az elkövető, hogy nem tudta, hol a határ. Ha valaki "véletlenül" bemegy a szomszéd lakásába, ott jelentős kárt okoz: mondhatja-e azt, hogy csak eltévesztette az ajtót?
     
  3. Piriti Péter zselici erdőtulajdonos fáit sem véletlenül vágták ki:

Két hónapja elloptak körülbelül egy 200 köbméter fát és kidöntöttek egy jó csomót. Másfél-két millió forint a kár. Hivatásosok voltak, mert ekkora mennyiséget nem lehet egy embernek elvinni. Biztos, hogy eladásra került, valamit kellene érte tenni.

A fatolvajokat legtöbbször csak a közúti ellenőrzéskor, szállítás közben fogják el. Ilyenkor megtalálják a hamisított számlákat, szállítólevelet. A falopás késő ősztől fejlődik valódi iparággá. A tél közeledtével egyre intenzívebbé válik az illegális fakitermelés mértéke, és így folytatódik egészen tavaszig.
A jelentős kárt okozó ipari falopás visszaszorításában minden bizonnyal segíteni fog az új erdőtörvény, a bevezetésre kerülő erdőőri hálózat, ahol szakemberek tudják ellenőrizni a szállítójegy és a szállított árú mannyiségi és minőségi azonosságát. Erre egy rendőr-járőrnek nincs képesítése, nem is várhatő el tőle.

 

A tervezett szigorításokat a nagyobb bűncselekmények esetében hatásosnak tartják a megkérdezettek. A szigortásoknak két jelentős haszna lehet:

  • Hogyha elkobozható lesz az így kitermelt fa, nem kerül be a forgalomba, így nincs haszon rajta, akkor talán visszatartó lehet, ehez azonban szigorítani kell az ellenőrzést!
  • A kisebb falopások mindenképpen megmaradnak. Akinek tűzifa kell, és nem áll tőle távol a lopás, ezután is lop, a nagyobb ipari volumenű falopások viszont talán meggátolhatók lesznek.

Bak Julianna, az Északerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese azt mondja, az alapproblémát, a kárpótlás során millió kicsi részre szabdalt erdővagyon kezelését az új erdőtörvény sem fogja megoldani. [Az osztatlan közös tulajdonban lévő erdő művelési ágú birtoktesteknek nincsen igazi gazdája, a megoldást csak a tulajadon koncentrációja jelentheti, hogy lehessen gazdálkodni az erdőtesten. (A Szerk.)]

Először a szegénységet kell megoldani, meg kell oldani a jog alkotói és jogkövetői magatartások betartását, amiben a fatolvajlást meg lehet akadályozni. Most erdőről beszélünk, de azért ugyanez a mezőgazdasági területekre is jellemző. É utána lehet majd ezzel foglalkozni. Az erdő védelme szempontjából nagyon fontosnak tartom azt, hogy ezek a jogszabályok összehangoltak legyenek, és tényleg kezdjünk már el gátat szabni ezeknek a lopásoknak.

Azonban a szegénység nem ok a bűnözésre! A lopás akkor is lopás, ha erdőről, vagy ha egy bolti lopásról van szó.

Jó ötlet lenne a romániai példa alkalmazása:

A falusi lakosság ismeri a vidéket, az embereket, a falu szélén lakók pedig besegítenek az erdészeknek - gyanús mozgás esetén azonnal értesítik a szakembert, aki nyomban a helyszínre siet. Van jogköre, és a törvény az Ő pártján áll. Ezért van tekintélye is az erdésznek! Így meg tudja védeni a közösség vagyonát, hiszen az erdők egy jelentős része az önkormányzatok tulajdonában van! Ezért is láthatunk Erdélyben gyönyörű erdőket -és nem letarolt, ellopott hegeket a tájon.
Mert a szakszerű erdőgazdálkodás, a helyi erész szakember, a lakossággal és a jogalkotókkal együtt érvényt tud szerezni a közérdeknek!

10 komment

Címkék: erdőértékelés birtokügyek termőföld erdőtörvény erdő eladás falopás erdővédelmi bírság illegális fakitermelés

Erdőtörvény - 2009

2009.04.29. 23:54 erdokerulo

Megszületett.

Hosszas előkészítés, majd még több módosító indítvány után, 2009.04.28.-án délután, a Fidesz tartózkodásával és az MSZP támogatásával megszületett az erdőtörvény.

Bízom benne, hogy az erdőtörvény eredményesebb jogi hátteret biztosít az erdei falopások felszámolásához, az európai uniós pályázatok sikeres elnyeréséhez, az erdő természetességi gazdálkodói folyamatainak elősegítéséhez és az erdőgazdálkodás közérdekű feladatainak megvalósításához.

FRISSÍTÉS!  (2009. vége)

Megszületett az erdőtörvény végrehajtási rendelete: Erdőtörvény + VHR

Az Erdőérték-számítást nem érinti, de az erdő sorsát igen!

Eredeti posthoz tartozó letöltések:

Az új erdőtörvény letöltése (pdf)

Erdőtörvény 2009

2 komment

Címkék: szakirodalom erdőtörvény

Falopás és a törvényi következménye

2009.01.12. 00:50 erdokerulo

Sajnos a falopás komoly erkölcsi kár, és durva természetkárosítás - az erdő értékét - különösan az erdő eladhatóságát - minden esetben negatívan befolyásolja. Erdő vétele esetén mindenképpen ismerjük meg a környéket, és tájékozódjunk mekkora a falopás mértéke!

Már régóta tervezem, hogy komolyabban foglakozok az ember által okozott közvetlen erdőkárok legdurvábbikával, a falopással, és talán most - remélhetőleg egy kicsit mementónak (hiszen lesz új erdőtörvény) is, álljon itt egy cikk a falopás jogi következményeiről! Íme, 2008 végéig ezt gondoltuk "jónak"!

(Ha a jog is csak ennyire veszi komolyan, akkor vajon a valóság milyen lehet?)

 

Meddig szabálysértés a falopás?

(A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény értelmében)

Aki húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot követ el, illetve aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki a húszezer forintot meg nem haladó lopást mező-, illetőleg erdőgazdaságilag hasznosított földön lévő terményre, termékre, illetve haszonállatra, vagy az ott elhelyezett felszerelésre, eszközre követi el, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ebben az esetben az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Húszezer forint feletti értékre elkövetett lopás a Büntető Törvénykönyv hatálya alá tartozik. És itt kérdezzünk közbe: mi az a húszezer forint? A faanyag kitermeléskori értéke, vagy a várható hozam, esetleg az immateriális javak is beleértendők? (Hogy ez a húszezer forint mit ér, azt most nem fejtem ki.)

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény értelmében az erdő faállományának kitermelését az üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet végezni. A munka során az engedélyt a helyszínen kell tartani és az erdészeti hatóság képviselőjének felszólításra be kell mutatni. Ha ezen erdőgazdálkodási szabályokat megsérti, erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni a fakitermelési munka végrehajtójával szemben.

Az erdei termék szállítója köteles az igazolást a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni. Az erdőgazdálkodási szabályok e szerinti megsértése esetén a szállítóval szemben kell kiszabni az erdőgazdálkodási bírságot. (A törvény bizonyos, felsorolt esetekben az erdőgazdálkodót kötelezi erdőgazdálkodási bírság fizetésére.)

Amennyiben az erdő látogatója az erdő védelmére, a haszonvételek gyakorlására, valamint az erdő látogatására vonatkozó előírásokat megszegi, az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles fizetni. Az erdővédelmi bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legnagyobb mértéke kétszázezer forint. Amennyiben az erdő látogatója fakitermelést végez anélkül, hogy arra jogosult lenne, erdővédelmi bírságot köteles fizetni, melynek összege a kitermelt faanyag minden köbmétere után harmincezer forint, mely ismételhető.
A határidőre meg nem fizetett erdőgazdálkodási bírság és erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

Eddig a hivatalos rész összefoglalása.

Komolytalan ez a jogi szabályozás és be sem tartják. Ezért - elsősorban az állami erdőkből, de nem kizárólag - bizony fogy a fa! Attól, hogy nem beszélnek róla, súlyos köbméterek mennek el minden télen, barbár módra lemészárolva az erdőt, meglopva a tulajdonosokat - mindannyiunkat!

Nézzünk egy konkrét példát:

A közelmúltban egy, Zsigulival lopott fát szállító csapatot fülelt le a rendőrség - valahol Magyarországon. Ugyanazt a csapatot rövid időn (néhány nap) belül kétszer - ugyanazzal az autóval, ugyanabból az erdőből, ugyanazon az útvonalaon. (Az erdő néhány idősebb magánember kárpótlási része és az állam többségi tulajdonában lévő osztatlan közös tulajdon.)
A "megfogott" fa a rendőrség udvarára került. Az értékelés megállapította, hogy a faanyag értéke alapján a falopás a szabálysértés kategóriába esik (~2*1 m3). (Az okozott kár, a kieső jövedelem, az összvont érték vagy bármilyen egyéb paraméter figyelmebe vételével magasabb lenne.) A rendőrség hivatalból feljelentést tett az elkövetők ellen.

Amennyiben a tulajdonos (ami egy osztatlan közösnél, ahol erdőgazdálkodó sincs, kizárt hogy megtörténjen) nem jelentkezik a faanyagért, a rendőrség a kötelező várakozási idő után átszállítja az Önkormányzat udvarára. Ez meg is történt. Az Önkormányzat - természetesen - nem tudja mire elhasználni - legcélszerűbb hasznosítást választja: szétosztja a "rászorulók" között. Eddig rendben is lenne, jól működő országban élünk!
Azonban ezek a rászorulók, azok akik ellen a feljelentést megtették - maguk a FATOLVAJOK -  azonban a vádat, bizonyíthatóság hiánya miatt elejtik. És vígan mennek a következő fuvarért!

A történet nem kitaláció, sajnos igaz.

Boldogabb Új Évet!
És maradjon erdőnk 2100-ban is!

 

 

1 komment

Címkék: európa erdőértékelés.blog.hu kárértékelés falopás erdővédelmi bírság