HTML

Az erdőértékelés.blog.hu-ról :

Az ingatlanügyek sokszor zűrösek, és a külterületi ingatlanokkal kevesen foglalkoznak. Főleg, ha erdőről van szó!
Itt nyíltan, érthetően, mégis szakmailag helyesen szólunk. Erdőértékelési tippek, segédletek, Kárértékelési megoldások, birtokügyek: minden ami erdő, közgazdaságtan és jog. Egy(pár) erdőmérnök (erdő- és kárértékbecslő) naplója.
Gondolkodjunk együtt! Éredemes-e egy szakértőnek az 50-100 ezerr fortintos díjat kifizetnem? HA az erdőmet - mondjuk - egy-két millóval többért el tudom adni, azt hiszem ez nem kérdés. Nálunk megtalálhatja a megbízható szakértőket, akik helyileg is közel vannak!
Tovább...

Naptár

október 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Utolsó kommentek

Agrároldal

Stat


Stat>>>

Radó-módszer: A fák környezeti haszna

2008.07.21. 19:01 erdokerulo

Radó-módszerRadó Dezső: A fák környezeti haszna

 

A fák környezeti hasznát, mint nem anyagiasult javakat az erdőértékelésben is felhasználhatjuk. Erre egyik módszer a Radó-féle értékelés.

A Radó Dezső által kidolgozott erdő immateriális javainak értékelését segítő módszer bemutatásáról lesz szó ebben a bejegyzésben.

Fontos frissítés!

A Radó-féle értékelésről bővebben a Lélegzet Kiadvány mellékleteként 1999-ben megjelent 12 oldalas szerzői dokumentum mely a Levegő munkacsoport gondozásában jelent meg a Központi Környezetvédelmi alap támogatásával - letölthető: Bel- és Külterületi  fasorok EU módszer szerinti értékelése

Most pedig következzen a Radó-módszer főbb nézőpontjainak ismeretése!

1.      Oxigéntermelés

Mint az közismert, minden növény a „légzése” (gázcseréje) során – szemben az emberrel – Oxigént lélegez ki – ezáltal oxigént termel. Szorosan összefügg ez a tevékenység a szén-dioxid feldolgozásával. PL: (Egy 50 éves fa 50 kg oxigént termel és 68,75 kg CO2-t dolgoz fel egy vegetációs időszakban.)

2.      A szén-dioxid feldolgozása

E két szolgáltatás az asszimilációs folyamat során keletkezik. A szén-dioxid és víz felhasználásával, fényenergia segítségével növényt gyarapító cukorvegyület és oxigén képződik. Éjszaka a folyamat fordított: oxigént fogyaszt és széndioxidot bocsájt ki.

Számítások szerint egy lombköbméter (- 1 lombköbméter átlag 4 m2 asszimiláló felületnek felel meg -) asszimiláló felület egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel. Közismert probléma az üvegházhatás, amely a szén-dioxid feldúsulását és emiatt a globális éghajlat változását okozza.

3.      Szennyező anyagok lekötése

A légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes lekötni. A szűrés lényege, hogy a szilárd szennyező anyagok megülepednek a leveleken. Az esővíz a szennyeződést lemossa, a levélfelület újra üzemképes. A szűrőkapacitás függ attól, hogy a fák, erdők milyen távolságra vannak a szennyező forrásoktól. Emiatt az utak melletti fasorok és az üzemekhez közeli erdők bírnak nagy jelentőséggel. Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.

4.      A klíma javítása

A fák transpirációjukkal (párolgásukkal) hatnak környezetükre. A nyári melegben transpirációjuk folytán lehűtik a levegőt, amely nehezebb a házak között felizzott levegőnél, így azzal kicserélődik. Ez a kicserélődés a jótékony szél, amely lehűti a várost és kifújja levegőjéből a port és az egyéb szennyeződéseket. (Átszellőzés.)

Számítások szerint egy lombköbméter asszimilációs felület 47 liter vizet párologtat el egy vegetációs időszakban. Egy 50 éves fa évi produktuma 4230 liter, az 4,2 m3, tehát ennyivel javítja a környező mikro- vagy mezoklímát. (Egy a tény nélkülözhetetlenné teszi Budapestnek a budai hegyeket.) Itt kell meg megemlítenünk az árnyékhatást, mint a fák közismert szolgáltatását.

5.      Védelem a zaj ellen

Különösen a városban, vagy a forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet. A közlekedés zaja, a hangkeltő eszközök tömeges elterjedése, a gépek lármája, a reklám-és szórakoztató ipar fokozódó támadást jelent az ember ellen.

Műszeres mérések igazolják, hogy a háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobban véd a zajtól, mint a téglafal. Ennek oka a növény tulajdonságában rejlik. A levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása hangtompító. Ezen felül létezik az elfedő zaj, vagyis a levelek zizegése, amely pihentető hatású zajcsökkentő tényező.

A növényfal zajvédő képessége függ annak szélességétől. A növényfal szélességét általában a zajterheléshez kell igazítani, amely a forgalom függvénye. Az erdősávban a pázsitfűfélék, sarjak, illetve cserjék nem nélkülözhetők, mert azok a zajforrást jelentő kipufogó csövek magasságában nyújtanak elsődleges védelmet.

Fontos megjegyezni, hogy a védősávok nem a zaj teljes kiszűrését jelentik, hanem a zajhatást a megengedett határérték alá szorítják. (Az etalonnak tekintett hagyományos szinten a nappali 65 dB és az éjszakai 55 dB jelenti a még eltűrhető értéket, lakott területen.)

Ha legmagasabb forgalomhoz tartozó növénysávot, a 80 métert vesszük figyelembe, úgy az a növényanyag 50 éves korában már pótolja az útépítés során elvesztett oxigéntermelést és szén-dioxid feldolgozást. Ekkor az asszimiláló felület produktuma már meghaladja a mezőgazdasági ültetvényekét. 50 éves korban az adott méretű ültetvény már közömbösíteni képes a keletkezett légszennyezés azon hányadát, amelyet a felszálló légáramlás nem sodor a fák koronaszintje fölé. (340 kg/nap/km, 124 tonna/év/km.)

Ami a városi környezetet - különösen az iskolák és óvodák környékét - illeti, elsőrendű fontosságú a sövények alkalmazása, mert azok a kipufogóhoz közeli gyermekeknél a légzőszervek védelmét szolgálják.

6.      Védelem a rázkódások, rezgések hatásai ellen

A városi utak forgalma rázkódásokkal, rezgésekkel jár, amelyek a kemény burkolatú utak esetén átterjednek a házakra, és azok vakolatát, majd falát megrepesztik. Az utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a házak állagromlását. Létező, nem vitatható ártalomról van szó, amelynek kiszámítása csak közvetett módszerekkel lehetséges. Szabad szemmel is látható azonban a csupasz és fásított utcák házai közötti állapot különbsége.

7.      Talajvédelem

Ahol a növényeket kipusztítják, ott elpusztul a termőföld és kezdetét veszi az erózió, a defláció és a sivatagosodás, de tömegkatasztrófákhoz vezethet a folyók vízgyűjtőin a fairtás. A termőtalaj védelme és vízháztartásának megóvása egyaránt megkívánja a fák, a növényzet jelenlétét. Településeken komoly szakmai feladat a rézsük, lejtők kertészeti eszközökkel történő kialakítása és fenntartása.

8.      Műtárgyvédelem

Az ún. vonalas létesítmények (utak, vasutak) egyaránt ki vannak téve a szél, a hóviharok hatásának. Ugyanez a helyzet a hidakkal, valamint egyéb közlekedési, ipari, honvédelmi és közösségi-, vagy lakólétesítményekkel. Az időjárás viszontagságai ellen hatásos védelmet nyújt a növényzet, különösen a cserjékkel kombinált fasor, amely egyben a közlekedők biztonságát is szolgálja.

9.      A növény táji értéke, és az élővilág helyszíne, azaz biotop

Ebből a felismerésből származik, hogy 1906 óta megünneplik a madarak és fák napját. A növényirtással fajok tömege tűnik el környezetünkből és teszi sivárrá életünket. Az ember által bányászattal vagy más beavatkozással megsebzett tájat fákkal, cserjékkel és gyeptelepítéssel rekultiválják. Növényekkel lehet humanizálni az otromba betonépítményeket, és tetőkertekkel a kockaházak lényegi egyhangúságát. Előnyös esztétikai és hőkiegyenlítő hatást fejt ki a falfelületek növénnyel való befuttatása. Az EU értékelési sorrendben a táji érték kiemelt helyet foglal el.

       10.  A rekreáció

Bonyolultan ható tényezők összessége. A rekreáció újjáteremtés, vagyis az idegileg, fizikailag fáradt ember felfrissülése. (Angolszász országokban a parkokat, parkerdőket rekreációs területeknek nevezik.)

A rekreáció folyamata az érzékszerveinken keresztül hat ránk. Szemünk a művi környezet függőleges, vízszintes vonalrendszere helyett az ágak szabálytalan vonalait látja. Megnyugtató a növények zöld színe is. Hallásunkra nem a város lüktető zaja hat, hanem a lombok zizegése, a vizek csobogása, a madarak éneke. A virágok és a pázsit illatát szaglószervünk érzékeli, míg a klimatikus hatásokat helyzetértékelő szerveink fogják fel.

E passzív rekreációs hatásokat kiegészíti az aktív rekreáció, a séta, a játék vagy sport. E bonyolult összhatások eredménye, hogy néhány óra, amelyet növények között töltünk, mind szellemileg, mind fizikailag felfrissít bennünket!

 Erdő értékelés***

Forrás: http://www.levego.hu/kiadvany/fak.htm

Szólj hozzá!

Címkék: módszerek értékbecslés erdőértékelés segéd erdő felértékelés erdő értékelés immateriális javak rekreációs értékek radó dezső

A bejegyzés trackback címe:

http://erdoertekeles.blog.hu/api/trackback/id/tr43578661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.